Elköltöztünk, így új iskolába kellett mennem. Az osztályomban 28 fő volt. Már az első nap kiszúrtam egy tök helyes és egyébként kedves fiút, akinek Péter volt a neve. Nagy meglepetésemre a délután, órák után odajött hozzám, és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem kicsit itt maradni suli után segíteni neki a töri házidolgozatában. Azt válaszoltam neki, hogy persze, szívesen segítek. Elmentünk az iskola könyvtárába, és a leghátsó soroknál lévő fotelekben elhelyezkedve elkezdte elmondani a feladatát. Ám nemsokára rám terelődött a téma. Kérdezte, hogy honnan, miért jöttem, most hol lakunk stb. Utána észbekaptunk, és tovább tanulmányoztuk a feladatát. Kb. délután 4 óráig ültünk ott, és tanultunk. Utána elkísért a buszmegállóig, ahol telefonszámot váltottunk még a jármű érkezése előtt. Este 9 óra körül aztán küldött egy SMS-t ezzel a szöveggel: “Holnap is tanulhatnánk törit… :)” Csak annyit írtam vissza, hogy: “Oké. Jóéjt :)” Másnap az első óránk lyukas volt… Peti félrehívott az osztályunk végébe. Azt mondta, hogy egy hónapig majd nem lesz itthon, mert megy az apukájához külföldre látogatóba. Amikor kint volt Amerikában, e-mailen keresztül tartottuk a kapcsolatot… Ám az utolsó héten egy ilyen üzenetet küldött nekem: “Lehet, hogy New Yorkban maradok, és itt folytatom a sulit. Megismertem egy lányt.” Úgy éreztem, belül majd’ meghalok. De nem adtam fel, próbáltam erősnek tűnni mind a szüleim, mind a barátaim és ismerőseim előtt. Nem vettek észre szenvedésemből semmit. A fiú kedvéért felregisztráltam magam a Facebookra, ahol egy olyan kép várt, amit sose gondoltam volna… Peti volt rajta egy lánnyal, akinek gyönyörű kék szeme, és hosszú szőke haja volt… A fotón Peti a lánynak átkarolta derekát, és a lány éppen egy puszit nyomott az arcára. A képhez csak ennyi volt írva: “with my baby”. Egész este sírtam, és reggelre annyira fáradt lettem, hogy iskolába sem mentem el. Tudtam , hogy ha meglátom a barátait, akkor elsírom magam, és hát egy új lánytól elég ciki lenne az… Szinte egész délelőtt azt a bizonyos képet bámultam… Majd ráírtam a fiúra… Elmondtam neki, hogy mit érzek iránta… Látta az üzenetemet, de nem válaszolt. Napról napra rakta fel a lánnyal a képeket. Egy nap eljött a szalagavató bál, amire mindenkinek kellett választania egy párt. Mivel Peti elment az osztályból, így már csak 27-en maradtunk, ami azt jelentette, hogy egy embert maradt, akinek nem lett párja. Ez voltam én… Már teljesen le is mondtam a szalagavatóról, hiszen a régi sulimból a barátaimat csak nem kérhettem meg, hogy 100 kilométert utazzanak csak azért, mert nekem egy pár kellett volna a szalagavatóra. Nem mellesleg nekik is aznap volt. Így hát a szalagavató napján otthon ültem egyedül a szobámban, és a csokiimat majszolgattam. A rendezvény elvileg 17 órakor kezdődött. Az eső esett, hideg volt. 16:35-kor a csengőt hallottam… Peti volt az.. Azt mondta, a lány megcsalta őt, és hogy sajnálja hogy nem válaszolt. Egy új esélyt kért. Megadtam neki. Bejött a házba, és egy gyönyörű hosszú fehér ruhát vett elő egy szatyorból. Csodálkoztam, hogy miért hozott nekem egy ilyen ruhát. Majd feltette a kérdést: “Jössz velem a bálba?”. A válaszom természetesen igen volt. Gyorsan felkaptam egy nadrágot, és elkezdtünk rohanni a taxi felé. Szerencsénkre pont ott állt egy az utca végénél, Így éppen csak beestünk a szalagavatóra, de ott voltunk. A keringőben kicsit hibáztunk de nem érdekelt minket a dolog. Amikor a hivatalos résznek vége lett, elkezdődött a party része, ahol sok pörgős számot nyomatott a DJ, de két gyors szám között volt egy lassú szám is… A szám kezdetekor egymásra borulva táncoltunk, majd úgy a zene közepekor egyik kezével átkarolta a derekamat, másikkal pedig a tarkómat.. A szája közeledett az én szám felé, majd összeértek. Olyan jó volt, hogy beleremegtem. Az érzés, mintha örökké tartott volna… De nem sokkal a csókunk után egy szintén pörgős szám következett. A buli után hazakísért, majd a kapualjban még egyszer megcsókolt. Utána megkérdeztem: ezt most vegyem úgy, hogy járunk? A válasz igen volt . Azóta is együtt vagyunk, lassan 1 éve...